----

Aktualitások, információk

Új társadalombiztosítási törvény 2020. július 1-től

2020. július elsején lép hatályba az új TB. törvény, amely módosítja az egészségbiztosítással érintett személyek körét, egységesíti a járulékfizetési rendszert...

Új társadalombiztosítási törvény 2020. július 1-től


Társadalombiztosítási járulék váltja fel a korábbi egyéni járulékokat

Az új Tb törvény (2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről) szerint az eddig megszokott járulékok: a nyugdíjjárulék (10 százalék), az egészségbiztosítási járulékok (7 százalék), és a munkaerő-piaci járulék (1,5 százalék) összeolvadásával egy egységes új járulék keletkezik, a társadalombiztosítási járulék. Ennek mértékében nem történik változás, ugyanúgy 18,5 százalék marad, mint korábban – írja friss bejegyzésében Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője.

Nem kell azonban teljesen elfelejteni a nyugdíjjárulékot sem, amely az alábbi esetekben megmarad:

  • a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesülő személy,
  • a fejlesztési foglalkoztatási díjban részesülő személy,
  • az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után,
  • a rehabilitációs ellátásban részesülő személy (2012. január 1-jét követően),
  • a rendvédelmi egészségkárosodási kereset kiegészítésben, rendvédelmi egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási kereset kiegészítésben, honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy,
  • a tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag a tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után
  • és az egyházi szolgálati viszonyban egyházi személy esetén.

A felsorolásban szereplő ellátások és jövedelmek esetében továbbra is csak a 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell megfizetni.

Az új összevont járulék hatása, hogy azon jogviszonyok esetén, ahol nem állt fent munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség, ott 2020. július 1-től ezt is kötelező megfizetni, de ezzel párhuzamban az érintettek jogosultságot szereznek az álláskeresési támogatásra.

Lényegi változás az új Tbj-ben a kiegészítő tevékenységet folytató személyek köre, ők ugyanis nem minősülnek biztosítottnak, ezáltal társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség sem terheli őket, csak a 15 százalékos SZJA-t kell megfizetniük. Esetükben a szociális hozzájárulási adót sem kell megfizetni.

E szabályozás alapján a saját jogú nyugellátásban részesülők további csoportja kerül be a járulékmentességi körbe, viszont ezzel párhuzamban ki is kerülnek az egészségbiztosítási ellátásokra jogosultak köréből.

Minimum járulékfizetés munkaviszony esetén

Szintén új elem a járulékfizetési minimum bevezetése, amely a minimálbérhez igazodik. A munkaviszonyban álló személy – új Tbj. 6. § (1) bek. a) – társadalombiztosítási járulékfizetési alapja legalább havonta a minimálbér 30 százaléka (ez az összeg 2020-ban havi 48 300 forint).

Figyelni kell viszont arra, hogy ha a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben, gyermekápolási táppénzben részesül, vagy egyéb esetben szünetel a biztosítása, akkor ezen időszakok nem számítanak bele a járulékfizetési határ kiszámításába. Továbbá nem vehető figyelembe azon naptári napok száma sem, amikor még a biztosítási jogviszony nem állt fenn (hónap közben történő belépés vagy kilépés esetén), ilyen esetekben a járulékfizetési alsó határ kiszámítását nem havi viszonylatban kell vizsgálni, hanem naptári naponként a járulékalap harmincad részével.

Nem kell alkalmazni a járulékfizetési alsó határt, ha a foglalkoztatott:

  • ápolási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, részesül;
  • a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, továbbá a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetében.

Egészségügyi szolgáltatási járulék: a nem biztosított személyek esetén fizetendő

Azoknak a belföldi személyeknek, akik nem biztosítottak (5.§) és más jogcímen sem jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot kell fizetniük. Ezáltal jogosultak lesznek Magyarországon egészségügyi ellátásokra. Az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék összege 2020-ban 7710 forint/hónap (257 forint/nap).

Azok, akik nem biztosítottak és nem fizetnek egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot sem, nem lesznek biztosítottak. Ilyen esetben egy jogviszony-ellenőrzés alkalmával „piros lámpás” figyelmeztetést kapnak.  2020. július 1-jétől azok a személyek, akik nem fizetik az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot és hat havi elmaradást halmoznak fel, nem lesznek jogosultak a térítésmentes egészségügyi ellátásra. Ez azt jelenti, hogy 2020. július 1-jétől már nem lesz lehetőség az elmaradt egészségbiztosítási szolgáltatási járulék befizetésével a jogviszony utólagos rendezésére, vagyis a betegnek, ha ellátták, ki kell fizetnie a szolgáltatást. A sürgősségi ellátást mindemellett továbbra sem lehet megtagadni.

A koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetben sok munkavállaló kényszerült arra, hogy fizetés nélküli szabadságra menjen. Ha ezen időszak alatt más jogcímen nem volt biztosított (CSED, GYED, GYES, stb.), akkor erre az időszakra fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot. 2020. május 1-től a munkaadónak kell megállapítani, bevallani és befizetni a fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot.  Erre visszamenőleg is van lehetősége a munkáltatónak, egészen a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizetheti meg a dolgozó egészségügyi szolgáltatási járulékát.

A veszélyhelyzetben több ellátás időtartama változott: gyermekgondozási díj (GYED), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) és gyermeknevelési támogatás (GYET). A 59/2020. (III. 23.) Kormányrendelet alapján azok az ellátások, melyek 2020. március 11-én, vagy azt követően jártak volna le, meghosszabbodtak. A meghosszabbított ellátási idő a veszélyhelyzet megszűnésével együtt lejár, az ez alatt meghosszabbított ellátások 2020. június 30-ával megszűnnek. Ha az ellátás alapvetően a veszélyhelyzet megszűnése után járt le, akkor a dolgozó már nem jogosult a meghosszabbított ellátásra.

Forrás: uzletem.hu


Vissza az előző oldalra